22-23. fejezet

Remélem tetszik ez a rész :) a következő 2 komi után jön :) jó olvasást :)
22. fejezet

A húgom és Eloise kiszálltak az autóból és a nyakamba ugrottak. 
-Várjatok már ne fojtsatok meg. Csak egy napot töltök nélkületek és máris ennyire hiányzok nektek.
-Nem dehogy. Csak hencegni akartunk, hogy mit hagytál ki. Tényleg amúgy mit csináltál egész nap? - állt fel Kim és nézett rám. Egy sunyi mosolyt villantottam feléjük és befutottam hátra.
Úgy történt ahogy terveztem. Utánam futott, de csak a kapuig jutott. Csodálkozásában odafagyott a földre. 
-Hát ez? Mi a franc? Hogy? Kivel?
-Hát az úgy volt... - húztam ki Zacket a fa mögül.
-Szia Kim gyertek beljebb mindenkinek van hely mutatott az asztal felé, majd a tábor tűzhöz.
-Várjjj még úgy is volt... - intettem le a húgomat és kirángattam Garethtet is a fa mögül a két társával együtt. Kim még mindig a földbe gyökerezve nézett minket.
-De, hogy? Mikor? Hiszen reggel beszéltül és nem hiszem, hogy olyan gyorsan eltudtál intézni mindent. - tette karba a kezét. 
-Ti is titkolóztatok én is így tettem csak nekem voltak szövetségeseim.
-Naaa szerelmem gyere már.. - hívogatta Gareth a barátnőjét, de amikor nem mozdult vigyorogva felpattant és odarohant hozzá. Felkapta és megpörgette a levegőbe, megcsókolta és hangosan elkiáltotta magát "SZERETLEK". Ez édes jelenet volt. Nem számítottam rá, hogy ezt tervezi a fiú, de látszólag bevált, mert ellágyult Kim tekintete és boldogan sétált oda hozzánk. Elhalmozták egymást forróbbnál forróbb csókokkal. Lassan mindenki megérkezett. Már csak a Jons kisasszonyokra kellett várni. Eléjük is kimentem miután elmondtam az újonnan érkezőknek, hogy Dorotiék mit tudnak a partyról. Tehát a fiúkat újra elbújtatták, mikor kimentem. Szerencsémre pont akkor értek a ház elé.
-Szia bocsi a késést.
-Sziasztok csajok. Örülök, hogy eljöttetek erre a hihetetlen csajos estére. - kacsintva hangsúlyoztam ki a szót.
-Már mindenki itt van? - elindultunk befelé.
-Igen.. 
-Ajjj tudtam, hogy megint mi késünk el. Nem baj így drámaibb a belépőnk. - nevettek fel.
-Aha ..
-Mi a baj Alyss? Olyan fura érzésem van, mintha titkolnál valamit.
-ÁÁÁÁ én? Biztos, hogy nem...- futottam oda a többiekhez akik a medence mellett üldögéltek. 
-Csajooook. - ölelgette őket Sophie.
-Várjatok.. Lányok ő itt az unokahúgunk Eloisee, Párizsból. Megismerkedtek és beszélgetni kezdtek. 
-Alyss mért van ott a tűznél Zack gitárja? - kérdezte hirtelen Emma.
-Mert.. hát.. izéé – le fogunk bukni ha nem mondok valami értelmeset.. Ekkor meghallottam őket. Mint az őrültek rohantak előre a fámtól egyenesen a lányok mellett bele ruhástól a medencébe. Próbáltak bele lökni minket is, de kudarcot vallott a tervük.
-Hmmm azt hittem ez egy csaj buli lesz... de nekem így is bejön . - emelgette a szemöldökét Doroti. A testvérére néztem, aki csak bámulta az ismeretlen fiút. Furcsa egész délután itt voltak, de egyszer sem beszéltem vele. Hihetetlen vagyok. A srác kimászott a medencéből és csatlakozott a többieket, akik addigra áttelepedtek a tábor tűzhöz. Kivéve engem és Emmát. 
-Alyssa ő az és te tudtad, hogy jön és nem szóltál. - elsírta magát.
-Ne haragudj nem akartam, hogy szomorú légy amúgy Zack nem mondta kiket hív szóval én sem tudtam, de itt az alkalom, hogy beszélj vele. 
-Nem akarok, mi van ha nem tetszem neki csak nézz rám olyan vagyok mint egy... egy nem is tudom micsoda. - szipogta.
-Rád van nézve és ellenállhatatlan vagy. Hülye lenne nem szeretni egy ilyen csodálatos és fiatal hölgyet mint te. - mosolyogtam rá szelíden.
-Nem lehetne, hogy te beszélgetsz vele először.
-Nem.... nem nézz így rám...ahhh jóóóó de csak Zacktől kérdezem meg, hogy ki ő.
-Rendben – ujjongott.
-Most menjünk, üljünk le majd ha alkalmasabb lesz beszélek vele. Aztán te jössz. - vissza ballagtunk és helyet foglaltunk. Kris is épp ekkor érkezett meg. Beszélgettünk mindenféléről. A végére már csak a semmin és egymáson nevettünk. Megettük az összes kaját. Majd teli hassal újra leültünk a tűz köré. Kíváncsi vagyok mi van Krissel és a barátnőjével, hiszen én majdnem mindent elmondtam a történetemről ő meg semmit.
-Kris és mi a helyzet veletek?
-Hát tudod, szerintem már feltűnt mindenkinek, hogy nem vagyok boldog.
-Mi történt? - huppant le mennél Sophie. Dorotinak mintha nem tetszett volna. Szabályosan féltékeny volt. Rápillantottam Emmára és az ismeretlenre. Szinte le sem vették egymásról a tekintetüket, de nem beszélgettek csak flörtöltek. 
-Szakítanom kellett Amberrel, mert megcsalt. Fel sem tudom fogni, hogy két év után mért csinálta ezt. - lesütötte a szemeit és elkezdett könnyezni. Doroti is odaült mellé és Sophieval elkezdték vigasztalni.
-Zack gyere egy kicsit. 
-Rendben cica...
-Cica? - hallottuk több embertől is.
- Hosszúúú, a lényeg, hogy barátok vagyunk. 
-Aha barátok – mondta nekik mosolyogva – egyenlőre. - súgta nekem.
Elmentünk hátra a rózsák mögé, ahol már nem lát és hall minket senki.
-Romantikus nem gondolod?
-De az, figyi kik azok a srácok?
-Ez most komoly? Ide hívsz egy ilyen helyre, egy ilyen ruhába és akkor másokról érdeklődsz? - hirtelen megcsókoltam.
-Hmmm – neki döntött a fának. 
-Na tessék megvolt a kezdő löket mondhatod amire kíváncsi vagyok.
-Az egyik Ty 
-Én kettő névre vagyok kíváncsi.
-Én meg csak egy csókot kaptam. - a jól megszokott féloldalas mosoly ült ki az arcára.
-Ne csináld ezt. Légyszííííííííí – simogattam a karját. Megborzongott. Elmosolyodtam tudtam, hogy elértem amit akartam.
- Aki Emmával flörtöl... na ő Will.
-Köszönöm – és megcsókoltam csak hogy jobban érezze magát.
-Hát ez?
-Vedd úgy, hogy nem volt helyén az őrangyalom aki vissza fogott volna. - kacsintottam, majd előre futottam. Akkor láttam meg, hogy Eloise kiket invitál éppen be a kertbe. Kínos csend támadt. Zack akkor állt meg a hátam mögött. Ő is földbe gyökerezett.

23. fejezet

Mit keres itt. Nem teheti tönkre amiért annyit szervezkedtem, de mért van vele Eloisee, és mért csevegnek vidáman. Na más sem hiányzott csak Melissa és majmai és pont az unokatesómmal? Hihetetlen.
-Alyssa meghívtam az új barátnőimet. Remélem nem baj. - új barátnő?? Felfoghatatlan.
-Hogy kid ő? - próbáltam elrejteni a dühömet. Tudtam, hogy ha kiengedem az annak a nagyképűnek biztos tetszene. Ezt nem engedhetem meg. 
-Az új barátnőim. - mutatott rájuk. - De ha baj, hogy itt vagyunk akkor elmehetünk. - Nem akartam megbántani és Zack is odasúgta, hogy ha egy kicsit maradnak nem lehet semmi baj.
-Nem, nem baj, gyertek beljebb – mondtam ki végül és erőltettem magamra egy mosolyt. Letelepedtünk a tűz körül és gitározni kezdtek a srácok. Jól szórakoztunk. Komolyan még velük is, de ekkor összekuszálódtak a dolgok. Az egyik majma leült Gareth mellé, a másik meg célba vette Willt, akiket nem nagyon zavartak a lányok körülöttük. Láthatóan bejött a két srácnak, hogy ott teszik magukat. Emma elégelte meg először, hogy a csaj szószerint mindjárt nyáltengert csinál alánk. Felállt, rápillantott a srácra és befutott sírva. Utána rohantam, reméltem, hogy addig Melissa elmarad és nem próbálja meg behálózni Zacket. 
-Hééé csajsziiii várj már meg. - kiabáltam utána mikor beértem a konyhába. Megállt, még mindig sírt. Megöleltem. - Mi a baj?
-Nem látod, ő az a srác akire állandóan gondolok, nem vagyok belé szerelmes, csak nem tudom. Még mindig nem tudok róla semmit. Nem merem megszólítani sem. Gyáva vagyok. Az a csaj meg csak úgy leül mellé, nem zavartatva magát és jót beszélgetnek. Egyik pillanatban azt vettem észre az ismeretlenen, hogy ugyanúgy érdeklődik irántam, mint én ő iránta. Aztán megint eltereli valami a figyelmét és akkor meg azt érzem, hogy félre értettem valamit. Álmodtam is vele, de csak arra emlékszem, hogy valahova elhívott, ettől annyira boldog lettem. A randi jól sikerült kivéve, hogy a végére odajött valaki és közölte a sráccal, hogy megérkezett a barátnője... - újra elsírta magát és megölelt.
-És? mi történt még? 
-Nem tudom... - sírta a vállamba. - Felébredtem.
-Ez tudod, milyen aranyosan hangzott. El kéne mesélned neki. Amúgy beszéltem Zackkel és azt mondta kis jutalom cserébe persze végre kitudta nyögni, hogy a srácot Willnek hívják.
-Hmm Will. - mondta ki többször is.
-Tudod mit?- kacsintottam rá, majd kirohantam. - Will..Will gyere ide légyszíves. - remek pont az a srác pattant fel és jött oda akire vártam. Zacknek nem tetszett a dolog, de jobban elvolt foglalva... hogy kivel? Na neeee Eloisee-szal. Legalább nem Melissával. Mindegy nem érdekel legyen boldog vele. Szemmel láthatóan a csajnak bejön az a bolond. Istenem most akár lehetne az én bolondom, de túl makacs vagyok hozzá.
-ŐŐ Alyssa ugye? - nézett rám a srác, akit az előbb hívtam oda.
-Mi? Ja igen, ne haragudj, de mit érzel az iránt a lány iránt aki leült melléd?
-Hát kedves meg minden, de nem hiszem, hogy bele kéne kezdenem vele egy kapcsolatba ha mondhatom így és ne sértődj meg, de kicsit hisztisnek tűnik meg elkényeztetettnek. - húzta a száját.
-Én mért haragudnék. Utálom azt a hármat. 
-Akkor mért vannak itt? 
-Mert az unokahúgom, aki mellesleg ott legyeskedik Zack körül, ő hívta őket. Állítólag az új barátai és nem akarom megbántani ezért vannak itt.
-Aha... de mért érdekel mit gondolok a lányról?
-Izzéé úgy vettem észre, hogy más jobban tetszik neked a csapatból.
-Hát.. talán, de a csajnak nem hiszem, hogy tetszem.
-Miből gondolod?
-Hát csak úgy felpattant és elment, meg sem szólított egész nap bár lehet, hogy nekem kellett volna, de úgy vettem észre, hogy valamitől megijedt vagy fél v nem tudom.
-Komolyan ennyire vakok a férfiak? Azért rohant be, mert rosszul esett neki, hogy az a csaj csak úgy letud ülni melléd és megtud szólítani és igazad van fél... attól, hogy beszélnie kell veled. Ha tényleg tetszik egy kicsit is akkor most bemész és megvigasztalod, mert már nem sokáig bírja. Viszont ha nem tetszik akkor meg ülj le és hallgasd a zenét. - utasítottam. Remek elindult a ház felé. Istenem ők is milyen jól néznének ki egymás mellett. Veszekedésre lettem figyelmes. Kim üvöltözött Gareth-tel.
-Hogy tehetted ezt. - vágta pofon.
-Kicsim én nem, ő volt. Ne haragudj tudod, hogy csak is téged szeretlek.
-Hát akkor mért más lányokkal csókolózol. Magyarázd már meg nekem... vagy.. tudod mit? Nem érdekel. - és elrohant. Ki a kapun. A srác ellökte a másik csajt aki megakarta ölelni és a barátnője után futott. Szegény hugi, remélem megtudják oldani, de rohadt elegem van Melissáékból. 
Amit Zack is lát rajtam. Nem érdekel ő csak törődjön Elivel. 
-Ne haragudj Melissa, de mivelhogy félig sikerült tönkre tennetek az esténket légyszíves menjetek el. - az unokahúgom is csatlakozott. 
-Rendben már úgyis untam ezt a kerti parti utánzatot. Ki volt a szervező szívesen megtanítanám, hogy kell bulit tervezni. - Kris fogott le. Ha nincsenek ott beverem a tökéletesnek képzelt képét. 
-Melissa tényleg menjetek. - utasította őket Zack kki addigra ért oda hozzám. 
-Jól van már édes. - küldött egy levő puszit és unottan összeszedte a cuccát és a követőit. Mi az, hogy édes? Meglepetten láttam, hogy Eloisee is velük tart. Már csak ez hiányzott, hogy átcsábítsák a sötét oldalra. 
-Eli te hova mész? - kérdeztem lelökve Zack kezét az oldalamról.
-Hát a barátaimmal, ha őket nem látjátok szívesen akkor én sem maradok. Sziasztok! - azzal kiléptek nevetve a kapun. Remek. Mindenki elképedve nézett utánuk. Meghallottam, hogy megint gitároznak a tűznél. Látszólag nem érdekelt senkit, hogy lelépett azokkal a lányokkal. Igazuk van most azért vagyunk itt, hogy a barátainkkal töltsünk egy kis időt. Így leültem én is Doroti mellé aki a bátyámékat bámulta, közben Ty a hátát simogatta, Kris szemmel láthatóan nem ellenezte, hogy Sophie az ölében üljön. Lassan Emma és Will is csatlakozott hozzánk. Kis idő múlva abba hagyták a gitározást és a srácok kitalálták, hogy focizni fognak. Szerencsére Kris megtalálta a labdáját így nem kellett elmenni egy másikért. Addig a lányokkal a tűz köré telepedtünk le.
-Emmmaaaaaaaa na mi a helyzet? - kérdeztem halkan.
-Hát igazad volt! Köszönöm, hogy beküldted.
-Szívesen de nem én küldtem. 
-De hát ott beszéltél vele és közvetlen utána bejött. - csillantak fel a szemei.
-Én csak azt mondtam neki, hogy ha tetszel neki menjen be, ha nem üljön le a tűzhöz. Nem kényszerítettem semmit.
-Nem baj azért köszönöm. Egyébként elmondtam neki véletlenül az álmomat – gyorsan elmesélte a többieknek is az álmot.
-És mit mondott erre?
-Hát.. - pirult el. - Azt, hogy tudja, mert ott áll előtte. 
-De aranyos. Remélem összejöttök.
-Én is. - mondta fülig érő mosollyal.
Beszélgettünk még egy kicsit, majd Doroti megszólalt:
-Csajok mi lenne, ha keresnénk egy helyet amiről csak mi tudunk. Ott elmondhatnánk akármit egymásnak és csak mi tudnánk. 
-Remek ötlet. -ujjongtunk.
-Mi lenne ha annál a tónál ami körül van az a kis rét. - ajánlotta Sophie.
-De nem lehet az Zack kedvenc helye.
-Pont ezért jó. Senki sem gondolná, hogy mi ott fogunk találkozgatni.
-Hát végül is igaz. Nekem megfelel. - mondtam, majd utánam mindenki megerősítette ezt.
Felálltam és elmentem bekapcsolni a magnót. Betettem egy CD-t. A többiek is felpattantak vadul elkezdtünk ugrálni a zenére. Annyira jó volt együtt szaladgálni csak ott szabadon. Már a harmadik számnál jártunk mikor úgy éreztem le kell ülnöm. Így is tettem. Ahogy leültem elkezdett esni az eső. Még felszabadultabban kezdtek el szaladgálni. A fiúk is csatlakoztak hozzájuk. A zenék csak úgy váltogatták egymást. Mindenki olyan boldognak tűnik. Igaz csuron vizesek voltak, de akkor is. Kimék éppen ekkor szaladtak be közéjük. Látszólag nevettek, remélem kibékültek. Zack nem volt sehol. A magnó megugrott és egy halk lassú szám következett. Mindenki megkereste számára a partnert és táncolni kezdtek. Az eső még csodálatosabbá tette ezt a képet. Valaki leült mellém.
-Te mért nem táncolsz? - kérdezte a srác.
-Hát elfáradtam meg nem találtam megfelelő partnert. Mindenki foglalt.
-Na, itt vagyok én. Gyere táncolj velem.
-Nem.. azt hiszem nem kéne. Nem lenne szabad. Akár térden állva is könyöröghetsz, de akkor sem megyek. - több sem kellett neki letérdelt és hozzá kezdett:
-Alyssa Jane Evans megkérhetlek, hogy tisztelj meg ezzel a tánccal. - nem tudtam ellen állni. Elnevettem magam és a kezébe tettem a kezem.
-Bolond.
-Csak egy szavadba kerül és a te bolondod lesz, cica. - magához húzott. Kezét össze kulcsolta a derekamon. Homlokunkat egymásnak támasztottuk, úgy kezdtünk táncolni.
-Ahjjj mért ilyen nehéz veled? - tettem fel hirtelen ezt a kérdést. Mélyen egymás szemébe néztünk. Tudtam, hogy ugyanaz jár a fejünkben, hogy mind a kettőnknek mennyire szüksége van ebben a percben a másik közelségére. Elsírtam magam, vissza emlékezve, hogy milyen jól elvoltak Eloisee-szel. Megcsókolt. Nem is értem mért megmarkoltam a mellkasán a pólóját és még közelebb húztam ami szinte már lehetetlen volt. Felkapott és csak csókolt és csókolt. Lábamat a derekán összekulcsoltam. Elkezdett futni velem az ajtó felé. Belemosolyogtam a csókba. Éreztem az érdeklődő és csodálkozó pillantásokat amik minket bámultak. Kinyitotta az ajtót és olyan gyorsan be is vágta mögöttünk...