20-21. fejezet

Na itt vannak a következő részek! :D remélem tetszik majd, a következő rész 3 komi és egy feliratkozó után jön :D ♥ 

20.fejezet

Szerettem volna felmenni és visszagondolni a délutánra, de nem tehettem. Akár melyik percben megérkezhetett az unokahúgom. Már nem is emlékszem rá annyira. Remélem nem változott sokat. Csengettek.
-Jajj kincsem, hiányoztál. - mondta nagymama megölelve Eloisee-t
-Nagymama! - ölelte vissza a lány. Aranyosak. Lementem a lépcsőn és üdvözöltem én is, majd bementünk a nappaliba ahol már mindenki várta a lányt. Istenem semmit nem változott. Ugyanúgy vakít a szőke haja és azok a kék szemek. Csodálatosak. Csak rá kell nézni és sugárzik róla a fiatalság és a boldogság. Bambulásomnak azzal lett vége, hogy hirtelen meghallottam azt a bizonyos mondatot:
-Csajok ajándékot is hoztam nektek. - szólt hozzám és Kimhez, de kedves. Remélem valami ruha. Már rám férne valami új gönc. - Hoztam nektek pár új ruhát. Tessék osztozzatok.
Azzal rávetettük magunkat a cuccokra. Elámultunk a szebbnél szebb ruháktól. Felmentünk a szobámba miután elköszöntünk az ősöktől. Kicsit bántott, hogy ennyi mindent hozott nekünk és mi semmit sem adtunk neki, úgy döntöttem, hogy mikor Kim nem lesz éppen bent a szobába elmondom neki a holnapi tervet. Szerencsénkre Kim hamar megunta az ücsörgést és inkább elment felhívni a szerelmét. Jajj ők is olyan boldogok. Ajánlom, hogy sokáig így maradjanak.
-Eloisee annyira szégyenlem magam, hogy mi nem adtunk neked semmit. Te meg rengeteg mindent hoztál. Ezért beavatlak egy titokba. Persze ha holnapig nem mondod el senkinek. - izgatottság tükröződött a szemén. Csendesen körbenéztem, majd hozzá kezdtem. Elmondtam neki vázlatosan a dolgokat. Kicsit elfáradtam, mire végeztem. Nem is volt baj. Látszott a lányon, hogy mennyire örül, hogy elmondtam neki. Olyan szép lány, engem meg hajt a kíváncsiság így megkérdeztem:
-ŐŐ amúgy van barátod, mármint tudod.. - célozgattam. Megértette. Hálaisten.
-Hát ha úgy vesszük van, de mostanában valahogy nem érzem azt amit kellene persze szeretem meg minden, de ez bonyolult. Szerintem jót fog tenni, hogy egy kicsit itt vagyok és nem ott Párizsban mellette. Ne haragudj Alyss, de fáj a fejem most szeretnék sétálni egyet. - azzal felpattant és elindult kifelé.
-Ne menjek veled? Úgy értem nem fogsz eltévedni?
-Csak nem, ha meg sikerül, majd hívlak vagy van szám és megkérdezem, hogy merre jutok haza.
-Rendben - kiabáltam utána, de már sehol sem volt. Újra a ruhák felé fordultam. Megláttam egy fehér pánt nélküli ruhát. Azonnal beleszerettem és volt egy tippem kinek tetszene még. Végig futott az agyamon, hogy már csak idegesítés kedvéért is ezt kéne felvennem holnap. Imádom látni ahogy Zack alig bírja visszafogni magát. Kicsit rossz érzés, hogy ezt teszem vele, de olyan kis aranyos. Lehet, hogy nem kéne ezen gondolkoznom hiszen csak barátok vagyunk. Megparancsoltam az agyamnak, hogy gondoljon másra. Tehát elpakoltam a ruhákat és eltettem magam holnapra.

Reggel korán ébredtem. Kicsit álmos voltam, de nem érdekelt eljött a nagy nap amire készültünk a srácokkal. Kíváncsi leszek milyen képet vág a húgom, amikor rájön, hogy mit terveztünk és a csajok feje is érdekes lesz mikor rájönnek, hogy nem szimpla csaj buli lesz. Ha ma nem nyírnak ki egyszer sem, akkor soha. Elképzeltem és magamban felnevettem. Ideje készülnöm, mindjárt jön a nagy alakításom. Lementem a konyhába és leültem egy pohár kakaó mellé. Vártam a többieket. Lassan meg is érkeztek szép sorjában. Mindenki neki állt reggelizni, majd szóba került a nap többi része. 
-Először menjünk el valami bikinit venni – mondta Kim lelkesen Eloiseenak és nekem. Egy darabig hallgattam a tervezgetésüket, amikor meguntam közöltem a szomorú tényt:
-Sajnálom, de nem érzem jól magamat, ne haragudjatok meg ha én nem mennék ma vásárolni. - a hatás kedvéért még a hasamat is simogattam.
-Ajjj ne csináld már.
-Kim nem tehetek róla nem szeretném, ha miattam lemaradnátok a vásárlós napról. Menjetek és érezzétek jól magatokat. - nagyon nem tetszett neki, hogy nem megyek és szerintem kezd valamire rájönni. - gyere egy kicsit – vontam félre.
-Mi van? - förmedt rám.
-Mi a baj?
-Csak egész héten úgy éreztem, hogy titkolsz valamit. 
-Sajnálom, nem titkolok semmit ha lenne valami elmondanám – tettem a hátam mögé összetéve két ujjamat. Tényleg bántott, hogy kicsit félre vezettem, de jó cél érdekében tettem.
-Rendben amúgy valamikor megtarthatnánk azt a múltkori elhalasztott kerti partit nem?
-Ahhaaa.. deee.. majd valamikor. - kerekedett el a szemem. Már azt hittem lebukom, mert elég furán nézett rám. Szerencsémre ekkor jött az unokatesónk és szólt, hogy indulnak. Végre elmentek. Gyorsan hívtam Zacket. Hihetetlen milyen gyorsan ért ide, ha nem tudtam volna, hogy otthonról jön azt hittem volna, hogy egész idáig kint állt a fánál arra várva, hogy jöhessen. Széles mosollyal az arcán közeledett a hátsó ajtó felé. Felsikoltottam, hiszen nem volt más rajtam csak egy kicsi bikini. Befordultam a nappaliba ahonnan nem lát annyira.
-Úristen mi a baj, mért sikogatsz?- futott be az ajtón.
-Semmi csak menj ki, mert nem hiszem, hogy így látnod kéne.
-Mi történt megsérültél? Vagy mi a baj? - aggodalmaskodott.
-Nem csak kicsit kevesebb ruha van rajtam, mint a múltkor.
-Jézusom még annál is. Csábító lenne oda menni tudván, hogy rajtunk kívül nincs itt más.
-Na ha ma még akarod, hogy beszéljek veled letörlöd a képedről azt a kanos vigyort és kimész.
-Igenis parancsnok, de azért egyszer majd úgyis megfoglak lesni.
-Álmodba drága szívem. Most menj szedd elő a fát és rakj tüzet én addig felveszek valami olyan ami kicsit többet takar belőlem.
Ahogy kiment felvettem a fehér ruhát amit tegnap kaptam és utána futottam. Kiérve láttam Garethet és még két fiú. Remélem az egyik lesz Emma ismeretlenje. Örülnék neki ha már végre ő is boldog lenne. 
- Zack hova lett?
- Kiment a kocsihoz valamiért, de azt nem mondta, hogy mért. - mondta Gareth, majd elkezdték a tüzet csinálni a srácokkal. Nem kellett sok és a negyedik felük is csatlakozott. Ahogy meglátott megtorpant és majdnem kiejtette a fejszét a kezéből. Csak bámult rám mint aki nem látott még fehér embert. Csípőre tettem a kezem és elmosolyodtam rajta. Elindult felém..

21.fejezet

Nem adom meg neki azt a lehetőséget, hogy csak úgy csókolgathasson. Pedig biztos vagyok benne, hogy az lett volna a célja ha nem szaladok el mire ideér. Nem tetszett neki, de beletörődött. Lehet, hogy kicsit igazságtalan voltam magammal is, de ez van.
Már fél kettő van és a kaja még sehol sincs. Kezdek aggódni, hogy nem leszünk kész mire a többiek haza érnek. Úgy döntöttem, hogy bemegyek és hozok ki poharakat. Sejtelmem sincs mért követett a srác is. Na jó lenne tippem.
-Mért jöttél be?
-Gondoltam elkél a segítség. - dőlt a hűtőnek.
-Megtudom oldani egyedül is a poharak leszedését azt hiszem. - rosszul gondoltam. Elkezdtem válogatni őket, de magasan voltak. Éreztem, ahogy a ruhám egyre lejjebb csúszik nyújtózkodás közben.
-Ezt direkt csinálod ugye?
-Mit? Különben is ha nem jó valami ki lehet menni.
-Az a baj, hogy túlságosan is tetszik - lépett a hátam mögé és levette az utolsó poharat is. Teste olyan közel simult az enyémhez, hogy egy bolha megfulladt volna levegő hiány miatt.
-Aha – kiléptem mellé és csibész mosoly ült ki az arcomra. - szóval akkor nem kéne ezt sem csinálnom. - húztam feljebb a combomon a ruhát. Láttam rajta, hogy nem sokáig bírja. Csak áll ott és bámult, hol a szemembe nézett hol a lábamat vizsgálta. Biztos voltam benne, hogy azt tervezgeti melyik a legrövidebb út a szobámba. Felnevettem, majd odarohantam mellé, nyomtam egy lágy puszit az arcára és megindultam kifelé, de ekkor megcsörrent a telefonom.
Kim hívott. Ha meghallja Zack hangját gyanakodni fog, de fel kell vennem, mert azt fogja hinni, hogy baj van. Gyorsan vissza szaladtam és rátapasztottam a tenyerem a srác szájára, majd felvettem. Próbáltam minél rövidebbre fogni a dolgot. Sikerült miután ötödszörre erősítettem meg, hogy nincs komolyabb bajom és boldogulok egyedül. Letettem a telefont és elvettem a kezem a szájáról.
-Erre mért volt szükség simán csendben is maradhattam volna.
-Ismerlek! Nem telik úgy el perc, hogy ne mondanál valamit. Így legalább biztosra elkerültük a lebukás veszélyét meg azt, hogy kombináljanak. - mutogattam kettőnkre.
-Mért lenne baj ha kombinálnának?
-Mert... őőő – na Alyssa ezt megcsináltad. Most légy okos. Végül lesütött szemmel ezt válaszoltam:
-Nem tudom.
Hangos éljenzésre lettünk figyelmesek az udvar felől. Kaptam az alkalmon és megszöktem a kérdések elől. Kiérve láttam, hogy a bolondok a tűz körül öröm táncot járnak. Halottam Zack nevetését a hátam mögül. Nagyon viccesen ugráltak ott a fadarabokkal és a többi dologgal a kezükben. Fél óra múlva végre a kaja is megjött. Pont jó Eloisee most hívott, hogy mindjárt ide érnek. Szerintem Emmáék is nem sokára jönnek. Kíváncsi leszek. Gyorsan elvégeztük az utolsó simításokat, majd kimentem a ház elé, hogy ott várjam a többieket. Lassan meg is érkeztek.