27. fejezet

Sziasztok! Itt a következő :) Kicsit rövid és unalmas de ez ilyen lett ;) A következő 4 komi után jön és várom a lájkolókat és a feliratkozókat is :D Na jó olvasást :D 

Csak állt ott és mosolygott. Azzal a mosolyával, mintha semmi sem történt volna. Tartotta a slagot és a rózsám párját. Most már tisztán láttam a vízcseppeken át. Igen ő tette oda a virágot.
-Mégis mért locsolsz minket? - kérdeztem pár perccel késöbb még mindig a szemébe nézve.
-Már régóta kiakartam próbálni az esőben csókolózást.
-Ugye tudod, hogy ez nem számít esőnek?
-Technikailag mű eső és ez nekem tökéletesen megfelel.
-Nekem meg nem kellesz – hazudtam. Bármennyire fájt is kimondanom, de ki kellett.Azonnal lehervadt a megszokott, huncut mosoly a képéről.
-Mi a baj?
-Semmi – mondtam fáradtan.
-Cica ne csináld. Megint mit követtem el?
-Ne hívj így, mondtam már. - leeresztette a kezét és elzárta a locsolót. Csak nézett rám. Folytattam. - Nem kellett volna játszani velem. Hitegetni aztán faképnél hagyni. - már sírtam.
-Alyss miről beszélsz? Épp a bálra akartalak elhívni.
-Ja.. igen?. persze. Nem megyek... veled nem! Már van párom. - láttam, hogy nem bírja tovább, de azért mondtam a többit – vagy tudod mit? Választhatsz! Vagy Eloisee vagy én. Válaszd azt akit szeretsz és hagyd a másikat. Ne játssz vele. - abban a pillanatban oda futott Eli és megcsókolta a srácot, aki viszonozta. Legalábbis innen úgy tűnt. Nagyon úgy. Felsóhajtottam:
-Ahjjj én megmondtam. - elfutottam. Ellökte magától a lányt, de visszarántotta.
-Várj Alyssa... ez nem jelent semmit.
-Neked nem. - motyogtam és megkerültem a házat. Felmásztam a fámra és sírtam tovább. Pont hallottam amit beszélgettek miután elfutottam. 
-Eli ne haragudj, de utána kell mennem. Ha bármi baja történik én azt nem élem túl. Kérlek engedj! - olyan édes, mindig aggódik értem. Ajjj nem engedhetem, hogy azokkal a csodálatos szemeivel elvarázsoljon, ahogy szokta és az a test. NEM! Megint ugyanaz fog történni. Átver.
-Egy feltétellel. - mondta az unokahúgom kacarászva és Zack kezét fogva.
-Mi az? - sürgette.
-Gyere el velem a bálba. - kicsit habozott, majd válaszolt. Nem akartam hallani, de tudtam a végeredményt, egy Igen-t. A hátamra fordultam, megpróbáltam kiverni a fejemből mindent. Egy dalt kezdtem dúdolni. A "Standing still"-t Roman Lob-tól. Olyan szép ez a szám. Annyira tetszik és a címe, valahogy mintha illene a helyzetemre. Én is csak arra vágytam, hogy mozdulatlan legyek a dolgok meg csak úgy történjenek anélkül, hogy én egy szót is szólnék vagy tennék valamit. Mindegy, hogy rossz vagy jó dolog történik e csak ne kelljen beleszólnom, mert akkor talán nem fáj. Dúdolgattam és gondolkoztam. Visszagondoltam az első csókra és pofonra. Akaratlanul is elmosolyodtam. Eszembe jutott mikor egyszer Kim, Gareth, Zack és én kinn maradtunk sötétedés után. Feküdtünk a fűben kört formálva. A fejünk össze ért és néztük az égen ragyogó csillagokat. Éppen azon estén furcsán rendeződtek, amit a fiúk egyszerre szúrtak ki. Sajnos Kimék lefoglalták a csillagok által kirajzolt szívet. Mondanom sem kell, hogy Zack-nek nem tetszett a dolog, de nem akarta elrontani a legjobb barátja örömét, így hagyta az egészet. Helyette inkább felsegített a földről. Nem értettem mire készül mikor megfordult előttem és ennyit mondott:
"-Parancsol hölgyem? - kattant az agyamban valami, huncutul elnevettem magam és felugrottam a hátára, majd válaszoltam:
-ÓÓÓ milyen kedves ma uram. - ő is felnevetett és elindult a fámhoz. Odaérve óvatosan lerakott és maga mellé húzott, majd elővett a zsebéből egy bicskát. Lassan egy rózsát kezdett rajzolni a törzsre. Felettébb jól sikerült.
-Te ezt gyakoroltad? - kérdeztem szórakozottan.
-Tudod csak erre van időm, hogy neked virágokat faragjak. - kacsintott. 
-Valahogy sejtettem. - megakartam puszilni az arcát, de ravaszul elfordította a fejét és csók lett belőle. Gyengéden vállba ütöttem, mire ő felnevetett. Megérintettem a remekművét.
-Amúgy ezzel mi a szándékod?
-Hát mivel lefoglalták a szívemet az égen – húzott vissza maga mellé – gondoltam rajzolok ide egy rózsát, ami azt szimbolizálja, hogy mennyire szeretlek.
-Nem értem.
-Imádom, hogy ilyen értetlen vagy. - nyomott egy puszit a homlokomra. - Tudod, míg ez a rózsa el nem hervad szeretni foglak! - mélyen a szemébe néztem.
-ÓÓ szóval így értetted. Ez nekem nem elég, ezt tettekkel is bi... - megcsókolt. A rengeteg vágy és érzelem átáramlott a testembe. Bele túrtam a hajába és még közelebb húztam. Szinte a levegőnek sem maradt már hely közöttünk. Finoman eltolt magától és megkérdezte:
-Te mennyire szeretsz engem? - nem válaszoltam, megpusziltam és elrohantam egy mosoly kíséretében. Ő is mosolygott és utánam eredt."
Visszatértem a valóságba, mert az ajkaim a szenvedélytől bizseregni kezdtek. Mindennél jobban kívánták Zack-ket. Bocsi srácok nem adhatom meg nektek ezt az örömöt, bármennyire kívántam én is. Eldöntöttem nem vele megyek a bálba, majd keresek valakit. Mondjuk elmegyünk plázázni és ott meghívok valakit. Megszólalt egy ismerős dallam a telefonomon. Elkezdtem azt is dúdolgatni. Tudtam ki hív mivel csak nekem énekelte fel Zack ezt a dalt. Utána meg beállította magához csengőhangként, hogy egyből tudjam ha ő hív. Kinyomtam. Már fenn is termett mellettem. Szinte gondoltam. Rám nézett és elmosolyodott, majd újra komoly arcra váltott.
-Jól vagy?
-Ne aggódj tökéletesen.
-De hát sírsz és nem értem mi van megint. Mond el kérlek.
-Nem sírok. Már nem. Nem érdemelsz meg sem engem sem senkit, ha még ezt se tudod. Egyszer engem csókolgatsz aztán meg mást ölelgetsz. Ma meg visszacsókoltad az unokahúgomat. Szóval hagyj békén kérlek.
-Már komolyan nem értelek. Próbálok mindig a kedvedben járni, mert te jelented nekem a világot. Bár már nem tudom mit érzek. Kétségtelen, hogy mindennél jobban szeretlek, de nem tudom, hogy ez viszonzott e. - közelebb ült. 
-Már döntöttem. Talán egyszer a sors azt akarta, hogy egy úton haladjunk. Valamiért mégis mindig szétválaszt minket. Én ezt nem bírom tovább. Melissa ráadásul ellenem formálja Eli-t is aki azzal árt nekem, hogy elveszi tőlem.. a.. semmit. Mindegy már neked is és nekem is van párunk. Jobb lesz elfelejteni ezt az ügyet. Ha meg tényleg összetartozunk az Úr úgyis kínál egy újabb lehetőséget.
-Alyss mit vesz el tőled? 
-Semmit. Csak mondtam valamit. - hazudtam.
-Nem jól hazudsz, de legalább mondtál valamit. Különben is csak azért megyek mással, mert Eli csak így engedett el és mivel életem hölgye már foglalt ezért igent mondtam neki.- mosolyra húztam a számat, de azonnal el is tüntettem.
-Ja és akkor mért voltál vele valamelyik nap délután. Melissa felhívott és hallottalak, ahogy kergetőztök. 
-Jajj szerelmem ne sírj. Elrohant a pólómmal és vissza akartam kapni. - mit keresett nála a pólója? Ez eltörte még jobban a mécsest. Pofon vágtam és leugrottam a fáról. Befutottam a házba ahol szembe találtam magam az egész családdal. Egy gyors semmi bajom-mat odaböktem nekik, majd felrohantam a szobámba. Kis idő múlva kopogásra lettem figyelmes..