Egy forró nyári napon történt London közelében ami talán az egész életünket megváltoztatta... a csoda ami harccal kezdődött és szerelemmel ért véget...
- Kim, Alyss keljetek!- kiabált egy ismerős hang. Már vagy 3 perce szólongatott minket anya a földszintről.- Pont az utolsó napon akartok elkésni!?- kiáltott fel újra.
-Fent vagyunk!- hallottam meg kicsit később a húgom álmos hangját.
-Azt hallom, hogy te fent vagy de a nővéred nincs és ha nem tápászkodik fel ham..-de nem tudta befejezni, mert Kim bele fojtotta a szót.
- Kim, Alyss keljetek!- kiabált egy ismerős hang. Már vagy 3 perce szólongatott minket anya a földszintről.- Pont az utolsó napon akartok elkésni!?- kiáltott fel újra.
-Fent vagyunk!- hallottam meg kicsit később a húgom álmos hangját.
-Azt hallom, hogy te fent vagy de a nővéred nincs és ha nem tápászkodik fel ham..-de nem tudta befejezni, mert Kim bele fojtotta a szót.
- Akkor teszek róla hogy felkeljen! - ordította.
Pár perccel később már halottam az ajtómat kivágódni. Mire észbe kaptam csak annyira maradt időm, hogy a franciaágyon éppen eltudjak gurulni a húgom elöl aki épp akkor vetette magát az ágyamba. Mivel félálomba voltam (automatikusan) felkiáltottam az ijedségtől: Fent vagyok!
30 perc múlva már az iskola folyosóján lófráltunk mikor megláttam az barátnőimet.
Pár perccel később már halottam az ajtómat kivágódni. Mire észbe kaptam csak annyira maradt időm, hogy a franciaágyon éppen eltudjak gurulni a húgom elöl aki épp akkor vetette magát az ágyamba. Mivel félálomba voltam (automatikusan) felkiáltottam az ijedségtől: Fent vagyok!
30 perc múlva már az iskola folyosóján lófráltunk mikor megláttam az barátnőimet.
- Sziasztok - szóltam oda nekik
-Héjj Alyssa téged látni ilyen korán!- ugratott Jessica. - Amúgy sziasztok!- mondták nevetve egyszerre.
-Hála drága húgomnak aki felkeltett...- böktem oldalba Kimet és nevettem velük.
-Na és ki hova megy ma? - tette fel kíváncsian ezt a kérdést Hell, mivel az utolsó nap tanítás helyett szabad foglalkozások vannak az iskola területén.
-Talán élvezhetnénk ezt a csodás napsütést az udvaron!? - javasolta Bi.
- Remek ötlet - örvendezett Hell és Jess.
- Várjatok Kim hova lett - kezdtem el keresni a húgomat.
- Biztos elment megkeresni a dolgait vagy nem tudom... gyere már Alyss! - nyafogott Jess.
- Nem, inkább megvárom itt hátha visszajön. Menjetek csak pár perc és utánatok megyünk. - mosolyogtam.
-Oké - nyújtották el az o betűt.
Míg vártam olyan érzésem támadt mintha figyelnének... Gondolkozásomat a telefonom törte meg. Ijedtemben felugrottam a padról így a táskám ami addig a térdemen pihent, kiborult a földre.
Elkezdtem összeszedegetni a dolgaimat, amikor valaki leguggolt mellém és segíteni akart, Zack volt az. Ő az iskola foci csapatának kapitánya akit kiskorom óta ismerek mivel egy városban éltünk mielőtt Londonba költöztünk.
Szívből gyűlöltem, mert akkora arca volt. Nem értettem, mire van fenn az orra annyira. Csak mert kockás a hasa és a barna szemeivel mindenkit eltud bűvölni nem kéne mindenkinek istenítenie. Szóval megvan a véleményem róla, bár nem jellemző hogy külső alapján ítélek de ez most más hiszen Zackről van szó.
-Szia Alyss segíthetek?- kérdezte.
-Héjj Alyssa téged látni ilyen korán!- ugratott Jessica. - Amúgy sziasztok!- mondták nevetve egyszerre.
-Hála drága húgomnak aki felkeltett...- böktem oldalba Kimet és nevettem velük.
-Na és ki hova megy ma? - tette fel kíváncsian ezt a kérdést Hell, mivel az utolsó nap tanítás helyett szabad foglalkozások vannak az iskola területén.
-Talán élvezhetnénk ezt a csodás napsütést az udvaron!? - javasolta Bi.
- Remek ötlet - örvendezett Hell és Jess.
- Várjatok Kim hova lett - kezdtem el keresni a húgomat.
- Biztos elment megkeresni a dolgait vagy nem tudom... gyere már Alyss! - nyafogott Jess.
- Nem, inkább megvárom itt hátha visszajön. Menjetek csak pár perc és utánatok megyünk. - mosolyogtam.
-Oké - nyújtották el az o betűt.
Míg vártam olyan érzésem támadt mintha figyelnének... Gondolkozásomat a telefonom törte meg. Ijedtemben felugrottam a padról így a táskám ami addig a térdemen pihent, kiborult a földre.
Elkezdtem összeszedegetni a dolgaimat, amikor valaki leguggolt mellém és segíteni akart, Zack volt az. Ő az iskola foci csapatának kapitánya akit kiskorom óta ismerek mivel egy városban éltünk mielőtt Londonba költöztünk.
Szívből gyűlöltem, mert akkora arca volt. Nem értettem, mire van fenn az orra annyira. Csak mert kockás a hasa és a barna szemeivel mindenkit eltud bűvölni nem kéne mindenkinek istenítenie. Szóval megvan a véleményem róla, bár nem jellemző hogy külső alapján ítélek de ez most más hiszen Zackről van szó.
-Szia Alyss segíthetek?- kérdezte.
- Nem..Nem kell és amúgy neked Alyssa. - szóltam meglepődve és idegesen. - Mért nem mész inkább a hasadat mutogatni a pompom lányoknak? - gúnyolódtam.
- Hát jó! Ha nem hát nem!- mosolygott és elment.
Jézusom ez most mi volt.?. Mivel a húgom nem tért vissza így megkerestem a lányokat. Örültem, hogy végre megtaláltam őket, lelkesedésem alább hagyott mikor megláttam, hogy sikerült az egyetlen olyan asztalt választaniuk amelyik közvetlen a foci pálya mellett volt. Ők oda meg vissza voltak Zack ért és a majmaiért. Közelebb érve láttam hogy Kim is ott van.
majd vissza ültem a helyemre.- Hát jó! Ha nem hát nem!- mosolygott és elment.
Jézusom ez most mi volt.?. Mivel a húgom nem tért vissza így megkerestem a lányokat. Örültem, hogy végre megtaláltam őket, lelkesedésem alább hagyott mikor megláttam, hogy sikerült az egyetlen olyan asztalt választaniuk amelyik közvetlen a foci pálya mellett volt. Ők oda meg vissza voltak Zack ért és a majmaiért. Közelebb érve láttam hogy Kim is ott van.
- Hát akkor mégis megkapta az sms-t - mondta mosolyogva.
- Ja el is felejtettem a nagy izgalmakba a telefonomat!- mondtam szórakozottan - Miattad kellett találkoznom azzal az izomaggyal a focicsapatból? Hát köszi minden vágyam volt hogy beszélhessek vele!- színleltem izgatottságot, ahogy kimondtam a szavakat már meg is bántam. Éreztem magamon a pillantásukat. Levegőt venni sem maradt időm, mert letámadtak a kérdéseikkel, így elmeséltem nekik mi történt, majd gyorsan témát váltva megkérdeztem. - és mielőtt megölnétek hogy így viselkedtem életetek szerelmével megkérdezem hogy mit terveztek a nyárra? - emeltem védekezően a kezemet az arcom elé.
- Jézusom Alyssa Jane Evans hogy viselkedhettél így valakivel aki csak segíteni akart? - elképedve kérdezte Hell.
- Akárki segíthetett volna de pont ő, szerintem nem véletlen! - mosolygott angyalian Bi.
- Jézusom betegek vagytok.. - védett meg Kim - ez olyan kijelentés volt mintha most az mondanám hogy mindjárt erre fele rúgják a labdát és pont Alyss ölébe esik- nevetett. Ahogy kimondta kiáltást hallottunk.
- Vigyázz labda!- a labda kísérteties pontossággal az ölemben landolt. Értetlenül néztem Kimre majd a lányokra akik elképedve néztek vissza rám. Majd meghallottam Zack hangját:
- Alyssa egész nap a labdámat ölelgeted vagy vissza adod hogy talán játszani is tudjunk- kacsintott.
- Szemészetre kéne menned drága.. ugyanis az utolsó dolog amit ma kívántam volna az hogy a labdád az ölembe landoljon és újra találkozzunk- halottam a fiúk hujjogását a drága szó kiejtésénél. Felálltam de a labdát még nem adtam vissza. A srác a meglepett arcát hamar lecserélte egy mosolyra, majd közelebb lépkedett.. annyira hogy már csak a labda marad köztünk mint egy fal.. A szemembe nézett.. tűrtem a pillantását.. félperccel később unottan megszólaltam.
- Egész nap próbálhatsz azzal a nézéssel ami más lányoknál beválik, de nálam nem... szóval itt a labdád és menj légyszíves mielőtt a pompom lányok belehalnak a féltékenységbe vagy megtámadnak hogy nem rájuk pazarlod az idődet - parancsoltam magamra egy mosolyt. Megfogta a labdáját de még vissza pillanatot,mintha egy csepp szomorúságot véltem volna felfedezni a tekintetében, de elkönyveltem hogy biztos csak rosszul láttam és nem törődtem tovább vele,
- Ja el is felejtettem a nagy izgalmakba a telefonomat!- mondtam szórakozottan - Miattad kellett találkoznom azzal az izomaggyal a focicsapatból? Hát köszi minden vágyam volt hogy beszélhessek vele!- színleltem izgatottságot, ahogy kimondtam a szavakat már meg is bántam. Éreztem magamon a pillantásukat. Levegőt venni sem maradt időm, mert letámadtak a kérdéseikkel, így elmeséltem nekik mi történt, majd gyorsan témát váltva megkérdeztem. - és mielőtt megölnétek hogy így viselkedtem életetek szerelmével megkérdezem hogy mit terveztek a nyárra? - emeltem védekezően a kezemet az arcom elé.
- Jézusom Alyssa Jane Evans hogy viselkedhettél így valakivel aki csak segíteni akart? - elképedve kérdezte Hell.
- Akárki segíthetett volna de pont ő, szerintem nem véletlen! - mosolygott angyalian Bi.
- Jézusom betegek vagytok.. - védett meg Kim - ez olyan kijelentés volt mintha most az mondanám hogy mindjárt erre fele rúgják a labdát és pont Alyss ölébe esik- nevetett. Ahogy kimondta kiáltást hallottunk.
- Vigyázz labda!- a labda kísérteties pontossággal az ölemben landolt. Értetlenül néztem Kimre majd a lányokra akik elképedve néztek vissza rám. Majd meghallottam Zack hangját:
- Alyssa egész nap a labdámat ölelgeted vagy vissza adod hogy talán játszani is tudjunk- kacsintott.
- Szemészetre kéne menned drága.. ugyanis az utolsó dolog amit ma kívántam volna az hogy a labdád az ölembe landoljon és újra találkozzunk- halottam a fiúk hujjogását a drága szó kiejtésénél. Felálltam de a labdát még nem adtam vissza. A srác a meglepett arcát hamar lecserélte egy mosolyra, majd közelebb lépkedett.. annyira hogy már csak a labda marad köztünk mint egy fal.. A szemembe nézett.. tűrtem a pillantását.. félperccel később unottan megszólaltam.
- Egész nap próbálhatsz azzal a nézéssel ami más lányoknál beválik, de nálam nem... szóval itt a labdád és menj légyszíves mielőtt a pompom lányok belehalnak a féltékenységbe vagy megtámadnak hogy nem rájuk pazarlod az idődet - parancsoltam magamra egy mosolyt. Megfogta a labdáját de még vissza pillanatot,mintha egy csepp szomorúságot véltem volna felfedezni a tekintetében, de elkönyveltem hogy biztos csak rosszul láttam és nem törődtem tovább vele,
-Alyss hogy lehetsz ilyen?- kérdezte szinte egyszerre Hell és Bi.
-Talán te nem láttad hogy néz rád? Szinte felgyulladtunk annyira izzott a levegő köztetek!- mosolygott huncutul Jess.
- Komolyan mondom hogy iratok neked is beutalót a szemészetre... én ki nem állhatom Zacket... és ő sem kedvel engem és pont – mondtam határozottan.
- Talán te vagy a vak! Hiszen nem is ismered annyira lehet hogy ő az igazi csak magadnak sem akarod bevallani! Láttam rajtad hogy tetszett mikor szemtől szembe álltatok és csak bámultátok egymás szemét! Az iskolából akármelyik lánya a fél karját oda adná hogy legalább két szót beszélhessen a suli legjobb pasijával... erre itt vagy te aki szóba sem áll vele pedig téged úgymond ő keresett - vitatkozott Jessica.
-Kim te már bepakoltad a cuccaidat az utazásra? - kérdeztem a fülem mellett elengedve az előbb hallottakat.
- Milyen utazásra?- kérdezték egyszerre.
-Ja tényleg el is felejtettem mondani hogy sajnos a nyarat a nagyiéknál töltjük mivel rég láttuk őket- húztam a számat.
-Hát jó hogy szóltok akkor ugrottak a vad nyári bulik – szomorkodtak.
-Sajnálom- mondta a húgom.
-Tényleg Kim mennünk kéne mindjárt 3 óra és én még semmit nem pakoltam be.- tettem el a telefonomat. Azzal felálltam és várakozóan néztem a húgomra, aki azonnal összeszedte a cuccait és már indultunk is. Haza érve láttam hogy mindenki bepakolt már csak én nem így a nap hátralevő részét pakolással töltöttem. Az este hamar eljött..
-Talán te nem láttad hogy néz rád? Szinte felgyulladtunk annyira izzott a levegő köztetek!- mosolygott huncutul Jess.
- Komolyan mondom hogy iratok neked is beutalót a szemészetre... én ki nem állhatom Zacket... és ő sem kedvel engem és pont – mondtam határozottan.
- Talán te vagy a vak! Hiszen nem is ismered annyira lehet hogy ő az igazi csak magadnak sem akarod bevallani! Láttam rajtad hogy tetszett mikor szemtől szembe álltatok és csak bámultátok egymás szemét! Az iskolából akármelyik lánya a fél karját oda adná hogy legalább két szót beszélhessen a suli legjobb pasijával... erre itt vagy te aki szóba sem áll vele pedig téged úgymond ő keresett - vitatkozott Jessica.
-Kim te már bepakoltad a cuccaidat az utazásra? - kérdeztem a fülem mellett elengedve az előbb hallottakat.
- Milyen utazásra?- kérdezték egyszerre.
-Ja tényleg el is felejtettem mondani hogy sajnos a nyarat a nagyiéknál töltjük mivel rég láttuk őket- húztam a számat.
-Hát jó hogy szóltok akkor ugrottak a vad nyári bulik – szomorkodtak.
-Sajnálom- mondta a húgom.
-Tényleg Kim mennünk kéne mindjárt 3 óra és én még semmit nem pakoltam be.- tettem el a telefonomat. Azzal felálltam és várakozóan néztem a húgomra, aki azonnal összeszedte a cuccait és már indultunk is. Haza érve láttam hogy mindenki bepakolt már csak én nem így a nap hátralevő részét pakolással töltöttem. Az este hamar eljött..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése