Fáradságra hivatkozva inkább felmentem a szobámba. Nem volt kedvem a családommal lenni. Furcsa, mert imádom őket, de ma valahogy nem. Magányra vágytam meg persze Zack-re ami fura volt mivel egyedül is akartam lenni. Mindegy soha nem értettem magamat. Félek ettől a dologtól nem merek bele vágni így viszont csak játszom vele, amit nem akarok. Úgy lesz a legjobb ha békén hagyjuk egymást. Különben is itt van Nate. Csodálatos kék szeme akár a napfényes tenger és az a szőke haj, olyan jól áll neki. Mégsem jó így. Vele sem játszhatom. Nem vagyok olyan mint Melissa Elmegyek vele a bálba, jól érezzük magunkat, barátok leszünk és ennyi.
Végre ágyba kerültem. Már félig aludtam amikor meghallottam azt az ismerős dallamot. Valamilyen oknál fogva beállítottam állandó csengőhangnak. Talán csak azért, hogy ne felejtsem el őt. Pedig ez a célom. Azt hiszem. Felvettem.
-Szia Alyss! Akkor áll még a holnap? - halottam meg Nate hangját.
-Hello. Mi? - mondtam
-Tudod angyalom a strandról beszélek.
-Jaaa. Persze. Felőlem mehetünk. Szólok a csajoknak. Te meg vadászd össze a többieket. - lassan formáltam a szavakat az álmosságtól.
-Te zombi lettél? - kérdezte röhögve.
-Nem mért?
-Hát mert olyan hangod van, mint akit most temettek el. Nem fogod meg enni az agyamat ugye? - halál komolyan mondta. Legalábbis a hangjából úgy véltem. Nem bírtam ki nevetés nélkül. Nagyon bolond a srác, de olyan imádni való. Pont ezt a hülyeséget szeretem benne, pedig csak ma ismertem meg.
-Éppen aludtam – mondtam majd én is komolyságra váltva hozzátettem – amúgy tudnod kell, hogy ami nincs azt különben sem tudja meg enni egy zombi sem akármilyen öreg is.
-Óóó ne haragudj, hogy felkeltettelek.
-Semmi gond. Végül is ki az az épeszű aki nyár közepén délután fél 6-kor akar aludni?
-Hééé várjjjj mit is mondtál az előbb?
-Még csak most esett le? - nevettem fel.
-Hát igen akkor tényleg nem véletlenül mondják rám. Nem te vagy az első aki mondja csak te vagy olyan szép, hogy elhiggyem.
-Ne mondj ilyeneket, mert elpirulok.
-És akkor paradicsom leszel – állapította meg – Akkor holnap felveszünk mindenkit reggel és csapunk egy hatalmas partit a strandon. Már csak kéne egy jó zenész. Úgy még jobb lenne a hangulat. - elmélkedett.
-Zack...azaz senki. - gondolkodás nélkül pottyant ki a név a számon.
-Az lett volna a következő kérdés, hogy ismersz e valakit aki tud játszani. Zombiból átmentél gondolat olvasóba? - csodálkozva mondta - Na mindegy majd még beszélünk. További jó éjszakát. Én azt hiszem csinálok egy kis kaját. Szia Alyssa. - lefagytam. Egy halk "szia szöszke"-t tudtam oda mondani. Tudtam, hogy nem kerül hetem egész nyáron Zack-ket, de reméltem, hogy nem mostanában fogunk találkozni. Hát mindegy ami megtörtént az megtörtént. Ezen már nem változtathatok. Lemondani meg nem akarom, mert megbántanék mindenkit.
Már nem voltam annyira fáradt. Újra megcsörrent a telefonom. Ismét felvettem.
-Amúgy az előbb elfelejtettem mondani, hogy további jóóó aaagy evést. - mondta szörnyes hangon.
-Ne csináld ezt, mert fájni fog a hasam a sok nevetéstől.
-Miiiittt? - folytatta.
-Ezt te fogyatékos. Na leteszem inkább menj enni, mert a végén éhen halsz.
-Óóó tényleg a kajám, hogy is felejthettem el – mondta normálisan, majd – Sziiiaaaa MUHAHAHA – szörnyezett tovább. Letettem, mert képes lett volna még folytatni. Gyorsan küldtem egy sms-t a lányoknak, hogy holnapra mi a terv. A Jons lányoktól azonnal kaptam választ. Remélem a többiek is megkapták. Korogni kezdett a hasam. Akaratlanul is felnevettem, mert egy hang bennem Nate-et utánozta és azt mondta "gyerünk egyél agyat". Lesétáltam a konyhához. Éreztem a frissen sült süti illatát. Hmm fincsi. Halkan mentem, de minek? Az égvilágon senki nincs itt rajtam kívül. Vagyis de! Kim és Gareth épp a konyhában fejezték be a mosogatást maguk után. Az ajtóhoz hajoltam, hogy ne vegyenek észre, de mindent lássak. Végeztek. Letették a törölgető rongyot és szorosan egymáshoz simultak. Hosszú ölelés volt. Gareth valamit súgott a húgomnak, amitől ő felnevetett. Hirtelen felkapta és a pultra tette. Ismerős jelenet. Gyengéden csókolta meg. Kim belenevetett, amitől a srácot kirázta a hideg.
-Ez a szitu pont olyan mint a Csitt, csitt-be.
-Mire gondolsz édes? - kérdezte, de meg sem várta a választ – ide? - lehelt csókot a nyakára – vagy ide? - nyomott puszit a szájára. Kim megint elmosolyodott.
-Honnan tudtad, hogy erre a részre gondolok?
-Tudod mióta elolvastad sokat beszélsz róla – kacsintott rá. Gondoltam, hagyom turbékolni a galambokat. Mivel hátra fele nem mehettem ki így az első ajtónát távoztam. Beszédet hallottam a kert felől. Itt is halkan mentem a ház oldalához közel. Szerencsére a saroknál van egy kisebb bokor. Nem túl sűrű pont kiláttam mögüle. Itt volt Melissa, Eloisee és barbiee két hű csatlósa is. Éppen Zack után csorgatták a nyálukat, aki a medencét takarította. Tegyük hozzá, hogy most megértem a lányokat, mivel amikor kimászott a vízből a cseppek golyóként gördültek le kockás hasán és a nap fényében gyémántként csillogtak. Haja viccesen állt, de még így is eszméletlenül jól nézett ki. Idegesíteni akartam a jelenlévő csajokat. Így hirtelen felindulásból oda rohantam a sráchoz. Egy pillanatra haboztam mikor mogyoró barna szemét rám emelte, majd a megszokott huncut mosoly is kiült az arcára. Elvetettem az ötletet, hogy megcsókolom. Jobbnak láttam, ha csak köszönök, mint egy barát. Hiszen azok vagyunk.
-Őőhmm. Szia. - zavarban voltam. Ilyenkor mindig mosolyognom kell. Érthetetlen szokás, de én így vezetem le a feszültséget.
-Szia cica. - kacsintott, majd szorosan a karjába zárt. Kezemmel megérintettem meztelen felsőtestét, pont a szívénél. Hihetetlen még mindig ugyanolyan gyorsan ver, mint az enyém, ha egymás közelében vagyunk. Fejemet bele fúrtam a vállába és hagytam, hogy öleljen a lányok szeme láttára.
-Hiányoztál – súgta oda. Nem tudtam válaszolni, mert drága barbiee közbe vágott. Pedig legszívesebben én is ugyan ezt mondtam volna neki.
-Na mi az az, már becézgetitek is egymást?
-Szia neked is Bar..akarom mondani Melissa, lányok.
-Melissa tudod nagyon jól, hogy köztem és Alyss között barátságnál nincs több. - éreztem fájdalmas pillantását magamon, de nem néztem oda.
-Igen – ennyit tudtam magamból kipréselni.
-Hát különben sem érdekelsz már amúgy meg úgy is El-lel mész a bálba. Gondolom ismét te leszel a bál hercege. - mutatott a vele szemben álló fiúra.
Nem tudom akarok e az lenni, attól függ ki lesz a hercegnőm. - mondta szomorkásan mégis mosolygott.
Biztos vagyok benne, hogy szépek lesztek akárki is áll, majd ott melletted. Kíváncsi vagyok melyik balfék visz el téged. - vetette pillantását rám. Hát ezt benézted Mel drága.
-Ha tudni akarod, te is ismered, tulajdonképpen nagyon is jól. Azt hiszem szőke, gyönyörű tenger kék szemekkel. Mintha azt mondta volna, hogy úgy hívják, hogy Nick.. ááá várj nem eszembe jutott.. határozottan Nate-nek hívják. - mosolyogtam édesen.
-Az ki van csukva, hogy az unokatesómmal menj. Nem engedem. Felejtsd el.
-Nincs kis csukva már mindent megbeszéltünk. - kacsintottam, majd nyomtam a tátott szájjal bámuló Zack arcára egy puszit – és ha most megbocsátasz. - elindultam arra ahonnan jöttem. A fámhoz tartottam. Szerencsére én és nagyapa tudtuk csak, hogy meglehet közelíteni máshonnan is nem csak az udvar felől. Hamar akartam oda érni. Futottam. Felmásztam a helyemre és reméltem, hogy nem jön utánam senki. Így is lett. Néztem az eget és a madarakat, akik még mindig gondtalanul röpködnek. Kis idő múlva lépteket hallottam. Kim és Zack volt...
